Mióta gyerekes szülők vagyunk, nem egyszer előfordult már, hogy elfeledkeztünk a házassági évfordulónkról. Pedig hát ilyenkor meghitt gyertyafényes vacsora dukál, egy kis romantikázás kettesben. Ha úgy adódik, persze ötösben is izgalmas lehet az ünnepi vacsora egy étteremben…
Bevallom, én aznap eszméltem. Meglepve olvastam a nagymama SMS-ét, amit nem sokkal azután kaptam, hogy nyaralni indultunk. Mindenre számítottam, csak erre nem. Talán valamit ott felejtettünk. Vagy nem adtunk kulcsot a viráglocsoláshoz. Ehelyett nagyon sok boldogságot kívántak nekünk ezen a jeles napon. Hidegzuhanyként ért. A párom igyekezett megnyugtatni. Ne aggódjak, majd este beülünk valahová ünnepelni együtt! Az egész család! Amikor aztán hat óra tájban eljött volna az indulás ideje, teljes egyetértésben elhalasztottuk a nagy eseményt. Egész délután a városban sétáltunk, órákig játszótereztünk, bevásároltunk. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy este úgy essünk be az ágyba, mint két liszteszsák.
Másnap este végre elég erőt éreztünk magunkban ahhoz, hogy megkeressük az ideális helyet az ünnepi vacsorához. Olyan bababarát étteremre vágytunk, ahol fel vannak készülve egy kicsit hangos, kicsit dacos, izgő-mozgó babalány fogadására. Az ajtón belépve ijedt tekintetünk először is az etetőszéket kereste. Megkönnyebbülve láttuk, hogy a pincér kérés nélkül hozza is a kis trónt az asztalhoz. Az is megnyugtatott minket, hogy több másik asztalnál is babatársaságban vacsoráztak, így aztán megvolt a kellő alapzaj, nem keltettünk feltűnést. Pici lányunk éppen annyi időt volt hajlandó az etetőszékben eltölteni, amennyi a rendeléshez szükségeltetett. Mielőtt maga mászott volna ki, jobbnak láttam felfedező körútra indulni vele az asztalok között…
Kicsit félve követtem az én kis hercegnőmet, ahogy mosolyogva, gagyarászva végigjárta az éttermet. Nem is olyan régen ugyanis olyan pincérbácsival akadtunk össze, akinek a szívét még a mi kis szőke fürtös, huncut kék szeműnk sem tudta meglágyítani. Morcos tekintete minden nem kívánatos mozzanatnál arra késztetett, hogy lesütött szemmel szégyelljem magam a csemetém miatt.
Amikor sikítva hadonászott a kis akaratos. Vagy amikor összekente a terítőt. Nem beszélve az asztal alá potyogó csibefalatkákról. Na és persze a sétálgatást sem nézte jó szemmel. Üljön az a baba szépen csendben a helyén, vagy ha nem tud, ne jöjjön étterembe! Nem mondta ki, de éreztette. Ezért aztán most is behúzott nyakkal indultam a baba után, hamarosan azonban mindenkit elbűvöltünk, a pincérek jövet-menet megsimogatták azt a pici buksit. Azt is megmutatták, hogy merre juthatunk ki a kertbe, ahol igazi babaparadicsom várt:
Először észre sem vettük a kacsákat. Rögtön a hinta és a homokozó felé rohant a pici lány. Ez utóbbitól egy kicsit megrettentem – hogyan fogunk tetőtől talpig piszkosan vacsorázni? Az egyik anyuka azonban megmentette az ünnepi ruhánkat. „Láttad már a kacsákat?”- kérdezte kedvesen az én kis kíváncsi lányomat. Mutatta is az irányt, így aztán máris a kacsasereg nyomába eredtünk. Addig kergettük őket a kis tó körül, míg megunták, és beugrottak úszkálni. Éppen idejében, mert megérkezett a futár a hírrel, hogy a vacsora tálalva. Apa küldte utánunk a nővérkét, hogy visszarendeljen minket az ünnepi ceremóniára.
Bababarát éttermeket például itt találtok.
Mint mindig, a baba türelme azonban most is végesnek bizonyult. Az utolsó falatok villámgyorsan szánkáztak lefelé anya torkán. Apával csak egyszer villant össze a szemünk. Amolyan évfordulós merengésre nem volt mód.
Újabb kacsatúra következett, és mivel a futár szemet vetett a desszertemre, most egy kicsit késve tájékoztatott. Mire odaértem, a somlói galuskám fele volt már csak a tányéromon! És mégis. Az „ifjú pár” a nap végén elégedetten nyugtázta: szebben nem is lehetett volna megünnepelni. Pont így volt az igazi, ötösben!
Hogy kisbabával is jól érezhessük magunkat egy étteremben…
- a legfontosabb a hely kiválasztása! Sajnos még ma is sok olyan étterem van, ahol a gyermekeknem szívesen fogadott vendégek. Jobb már az asztalfoglalásnál rákérdezni!
- az étkezés időpontját a napirendjéhez kell igazítani, mert ha túl fáradt, nem biztos, hogy szép emlékekkel távozunk majd…
- az étteremben nincs babatányér, babakanál - agondos anyuka természetesen magával hozza a szükséges kellékeket
- csempésszünk be a táskánkba mesekönyvet, játékfigurát! Nagy könnyebbség, ha van kert,játékokkal. Persze ehhez megfelelő időjárás is szükségeltetik…
- általában nincsen az éttermekben bébiétel, bébiadag. Párolt zöldségek, krumplipüré, tésztafélék – válasszunk úgy, hogy a baba is finom falatokhoz juthasson
- ne erőltessük, ha nem ízlik neki az étel, vagy csak egyszerűen nem éhes. Amit belediktálunk, akár vissza is kívánkozhat…inkább ne kísértsük a sorsot!
- ha tisztába kell tennünk a picit, finoman érdeklődjünk a lehetőségekről. Sajnos a babapelenkázó ritkaságszámba megy, ha minden kötél szakad, marad a babakocsi vagy az autó hátsó ülése…
Ezeket olvastad már?
Kedves barátaink, van pár dolog, amit újdonsült szülőként el kell...
Ahogy szülők lettünk, minden megváltozott. Vagyis mégsem minden. És bár baráti kapcsolataink egy kicsit átalakultak, de nem fogjuk elveszíteni egymást!
admin
9 kép, amiből megérted, miért volt gyanúsan csendben a gyerek...
Van az úgy, hogy a gyerek pár percre gyanús csöndbe burkolózik...na akkor történnek a legdurvább dolgok...
Brecz Judit
Nem eszik a gyerek: evészavar, betegség vagy lázadás?
Minden gyermek életében vannak rövidebb-hosszabb időszakok, amikor nem eszik. Ennek lehetnek hétköznapi okai is, de van, amikor érdemes jobban odafigyelni!
Rózsakert Medical Center
18 fotós bizonyíték, hogy egy gyerek bárhol el tud aludni
A ti gyereketek is bárhol, bármikor elalszik, amikor tényleg totálisan lemerül benne az elem? Hihetetlen, hogy milyen pózokban tud kidőlni, igaz?
Brecz Judit
