Ma már komoly és világhírű egyetemeken (pl.: University of California, Los Angeles – UCLA) tartanak előadássorozatokat az étel és a tudomány kapcsolatáról. Ez túlmutat az általunk élelmiszeripari mérnökként ismert szakma ismeretein, sokkal több területet érint, és nem csak az élelmiszer-előállítás kérdéskörével foglalkozik. Ez az új, interdiszciplináris tudomány részben az étel előállítását, az ennivaló fenntartható termelését vizsgálja, ugyanakkor a fogyasztásra kész élelmiszerek romlandóságával, és – ami a mindennapokban talán a legfontosabb - az ízek élvezhetőségével, összetételével is foglalkozik a kémia, fizika, biológia, sőt olykor a neurológia vagy a genetika eszköztárát felhasználva.
Sok felhasználási területe van, hiszen mérnökök terveznek csomagolásokat az ételek jobb eltarthatósága érdekében, mikrobiológusok, genetikusok vizsgálják a nyersanyagok feldolgozásának hosszútávú hatásait a környezetünkre, és híres szakácsok keresik a tökéletes ételek receptjét, melyeknél nemcsak az alapanyagok alapos ismerete, hanem akár a sütési hőfok, vagy a hűtés percre pontos ideje is változtathat a végeredményen. Ez a tudomány a táptalaja a molekuláris gasztronómia trendjének is, amely tulajdonképpen nem más, mint a különböző kémiai és fizikai reakciók tudatos felhasználása konyhai körülmények között.
És hogy ez mit jelent a gyakorlatban, a mi életünkben?
Leginkább azt, hogy ezen ismeretek elsajátításával jobban megértjük, mi zajlik a konyhánkban. Tudni fogjuk, hogyan és miért alakultak ki évszázados receptek, miből születtek a kőbe vésett szabályok, és hogyan keletkeznek az újak. Mit “enged” a mai tudomány a konyhában, meddig vagyunk mindenhatóak, egyáltalán azok vagyunk-e, ha a főzésről van szó. Az alapanyagok és a konyhai folyamatok ismerete biztonságot ad nemcsak a főzés, de az étkezés során is, hiszen tudni fogjuk, mit és hogyan elkészítve együnk.
Olaszos burger
Gyermekeimnél beindult a suli utáni gyorsétterembe járás időszaka. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy megmutatom nekik, otthon sokkal finomabb szendvicsek készíthetőek, mint amit ezeken a ...
Korianderes burgonyafőzelék szójafasírttal
A burgonyafőzelék óriási kedvenc, de sima, tejfölös habarással most nem találtam annyira vonzónak: helyette egy teljesen vegán verzióban gondolkodtam, zabtejszínnel.
Mézes házi mustár
Egyszerű kísérletezőkedv vezetett idáig. És persze ez egy újabb fejezet az adalékanyagmentes étel elkészítése iránti küzdelemben. :-)
Konkrét példákkal élve:
önmagában csak a sózás időzítésével is változtathatunk egy hamburger textúráján
a friss koriandert szappanízűnek érző ellentábor utálatát egy gén okozhatja
hogyan orvosolhatunk egy elrontott mártást (emulziót), és mit rontottunk el?
mitől pirul a hús olyan ízletesre?
hogyan kapjuk a legkrémesebb krumplipürét?
… és a lista a végtelenségig folytatódik. A jövőben ilyen és hasonló témákkal is foglalkozik a NoSalty, hogy mostantól ne csak ösztönösen, hanem tudatosan is főzzünk.
